Vertikális megoldások
Nemcsak esztétikai szempontból van létjogosultságuk ezeknek a homlokzatoknak, hanem a város klímáját, levegőjét is jobbá teszik. Blanc a természetből vette az ötletet, ahol a növények képesek fák törzsén vagy kietlen, meredek sziklákon is életben maradni, termőtalaj nélkül. Ezt a tulajdonságot felismerve készítette el a házak falára telepíthető kertjeit. A dolog titka, hogy a növények fénnyel és magas ásványi anyag koncentrátumú vízzel öntözve is képesek életben maradni. A kertek nagyon könnyűek, így gyakorlatilag bármilyen falon képesek megmaradni. Akár külső, akár belső terek alkalmasak a növények elhelyezésére, a különbség csak annyi, hogy másféle növények fognak a falra kerülni. Blanc mindig úgy válogatja össze a kertet alkotó növényeket, hogy az adott klímához, környezethez tökéletesen alkalmazkodjanak.
Borostyán-effektus
Az elsődleges probléma az volt, hogy ha a gyökerek túlságosan mélyre nőnek, károsíthatják a homlokzat szerkezetét. Ennek elkerülése érdekében a növények rendszeresen, magas tápanyag tartalmú vizet kapnak, így nem kell mélyebb rétegekig hatolni gyökereikkel a vízért. Ennek köszönhetően egybefüggő zöld felületek hozhatók létre, amik kevés gondozást igényelnek. A mesterséges fények és a rendszeres öntözés elég ahhoz, hogy a megfelelően kiválasztott növények „jól érezzék” magukat, így olyan teljesen zárt terek dekorálására is alkalmassá válik, mint egy parkolóház vagy mélygarázs.
Tagolás
Maga a „kert” három elemből áll: egy fémvázból, egy PVC- és egy filcrétegből. A fémváz adja a szerkezet alapját, ami akár falra akasztva, akár önállóan, oszlopként állva biztosítja a kert stabilitását. A következő réteg 1 cm vastag PVC, ami a fémvázon a merevítést adja a növények számára. Erre kerül egy filcréteg, ami a „talaj” lesz a növények számára, biztosítja a folyamatos nedvességet és ebbe kapaszkodnak meg a gyökerek. Körülbelül harminc tő kerül egy négyzetméterre. Az ásványi anyagokban gazdag öntözővíz fentről, lefelé áramlik, és maga az öntözőrendszer teljesen automata. Az egész kert súlya nem több mint 30 kg négyzetméterenként. Könnyű szerkezetének köszönhetően gyakorlatilag bármekkora felülre elhelyezhető méretbeli vagy magasságbeli korlátozás nélkül. Ezek az „élő” homlokzatok visszalopják a természetet a városba, ahonnan az ember kiszorította.
Klimatikus viszonyok
Nemcsak esztétikai szempontból van létjogosultságuk ezeknek a homlokzatoknak, hanem a város klímáját, levegőjét is jobbá teszik. Ha az épületek nagy része e fajta zöld homlokzattal rendelkezne, a városok levegőjének szennyezése nem lenne ekkora probléma. A légszennyezés csökkentése és az esztétikai funkció mellett az adott épület energia-háztartására is jótékony hatással van egy ilyen homlokzat. Télen megvédi az épületet a hidegtől, míg nyáron természetes hűtőrendszerként funkcionál.
Blanc talán leghíresebb kertje a Jean Nouvel tervezte párizsi Musée du quai Branly. Ezen az épületen Nouvel építészeti bravúrjának tökéletes kiegészítéseként jelenik meg a függőkert, olyan, mint a szomszéd épületek ornamentikája, azzal a különbséggel, hogy ez él.
Másik híres munkája a CaixaForum Madrid, ahol a hatalmas zöld homlokzat mellett áll az épület másik, csupa fém és kő homlokzata, élesen ellentétbe állítva ezzel az élő és a holt anyagot. Blanc kertjei elsősorban Európában csodálhatók meg, de dolgozott már az USA-ban, Koreában és Japánban is. Homlokzatokon kívül készített installációt bárokba, divatszalonokba, szállodákba vagy például Stella McCartney divatbemutatójára. Bár szabadalom védi Blanc eljárását, vannak követői, mint a Young Architects Boston Group, akik szintén falra függeszthető gyeptéglákat akasztanak az épületek homlokzatára. A példa, reméljük, ragadós és egyre több építész tesz majd azért, hogy betondzsungel helyett igazi fogadjon minket, akár az irodánk falán.
