Nézd meg Frank Gehry építész nem mindennapi épületeit. Ha ilyen szemmel tekintünk a 20. század végének építészetére, akkor egyértelműen Frank Gehry munkássága lesz az, amivel ezt a korszakot azonosítják, az általa megálmodott épületek remélhetőleg évszázadokra szóló emléket állítanak a posztmodern világnak.
A bilbaoi Guggenheim múzeum, Gehry egyik legismertebb épülete
A modernizmussal és a modern építészettel szembeállítva Gehry-t a dekonstruktivizmus apostolának szokás bélyegezni, bár ő maga ezzel sohasem értett egyet, mert meglátása szerint nem valamiféle általánosan körülírható stílus szellemében tervezi épületeit. A dekonstruktivizmus lényege az, hogy szembemegy a funkcionalitás modernizmus által hirdetett mindenek felettiségével. Részekre bontja az egészet, majd a részekből valami teljesen újat épít. Nem gondolkodik univerzális formákban, funkciókban, ehelyett a tér és a struktúra teljes újragondolására törekszik. Persze éppen ettől rendkívül ellentmondásos mind a stílus, mind pedig maga Frank Gehry munkássága. A kritikusok szerint ezek az épületek nem veszik figyelembe a környezetet és a funkcionális igényeket, sokkal inkább műalkotásokat hoznak létre, melyekben mintegy mellékesen lakni is lehet.
A Walt Disney koncertcsarnok és a Seattle-i Zeneközpont semmi máshoz nem hasonlítható építmények.
Ha abból a szempontból nézzük a kanadai-amerikai építész terveit, hogy a dekonstruktivizmus a szimmetria, a szögek és az egyszerű terek szándékos megbontásán alapul, nehéz lenne a definíciót tökéletesebben megvalósító tervezőt találni. Az épületek az instabilitás hatását keltik, olyan érzést sugároznak, mintha folyamatos mozgásban lenne az anyag, az egész pedig bármikor összeomolhatna vagy felrobbanhatna. Talán Gehry Santa Monica-i háza a legjobb példája ennek a harmóniát megbontó és újraértelmező stílusnak.
Az építész Santa Monica-i háza
A drámai kifejezésmód csak az ilyen léptékű építészetben szokatlan anyagok felhasználásával volt elérhető, mint például a hullámvaslemez, vagy a láncok, láncszemek újító beépítése. Részben ezek az anyagok és technikák tették lehetővé a szinte folyadékszerű épületek megalkotását, aminek folyamatát a 85 éves mester a dzsessz zenéhez hasonlította: "improvizálsz, együtt dolgozol, megpróbálsz túltenni a másikon, létrehozol valamit, aztán azok a dolgok újabb dolgokat hoznak létre..."
A New York-i felhőkarcoló szokatlan fémszerkezet és minden szimmetriát nélkülöző belső terei.
A Gehry-féle építészet az art noveau, a barokk, a modern és a gótikus stílus elemeihez is szívesen nyúl vissza, hogy azokból ihletet merítve, azokat kiforgatva valami gyökeresen újat hozzon létre. Ez a játékosság, érzékenység és a munkafolyamat során organikusan egymásból alakuló ötletek jellemzik leginkább a 20. század egyik legmeghatározóbb építészeként számon tartott tervező összetéveszthetetlen egyediségét. Ahogy alkotási folyamatát és annak örök izgalmát Frank Gehry maga megfogalmazta: "Ha előre tudod mit fogsz csinálni és merre tartasz, minek csinálnád meg egyáltalán?"
